Milyen a jó iskola, és milyen kihívásokkal küzd 2026-ban?
Németh Péter, a Fekete-iskola igazgatója Szombathelyen és az ELTÉ-n végzett, 26 éve tanít, hat éve igazgató, két gyermek apja, szabadidejében kerékpározik, túrázik. Interjú Németh Péterrel, a Fekete-iskola igazgatójával.
– Minisztériumot kap az oktatás, értelemszerűen új oktatási miniszterrel. Milyen változásokat hozhat mindez és mennyi idő alatt? Ön hogy látja?
– A jelenleg fennálló jogszabályi keretek érvényesek, nekünk ebben a helyzetben kell dolgozni – kezdte válaszát Németh Péter, a győri Fekete István Általános Iskola igazgatója. – Az igazgató elsődleges feladata a kiszámítható, gyermekközpontú, ugyanakkor hatékony légkör biztosítása. Az iskolák nyitottak az új kezdeményezésekre, mert megtanultuk, hogy a változások folyamatosak és az a jó iskola, amely a pedagógia programját is aktualizálja és a hangsúlyokat a mindenkori kihívásokhoz igazítja.
– Mi a jó gyereknek, a pedagógusnak, szülőnek, társadalomnak?
– Az iskolát érő kihívásokat azonosítani kell. Ezek egy része az egész társadalmat érinti, egy része speciálisan az olyan lakótelepi iskolát, mint például a miénk. Az iskolába érkező gyerekek nagy része motivációs gondokkal küzd, részben pedig túlterheltek. A hétköznapjaikat túlságosan digitális világban élik. Jó megoldás volt a mobiltelefonok korlátozása, de ha a pedagógus úgy ítéli meg, akkor csoportmunkához, kutatómunkánál, az órai anyag elsajátításához hasznosak lehetnek a laptopok, táblagépek. Kihívás a multitasking. A mai gyerek tanul, zenét hallgat, közben lehet, hogy egy csetoldalon a barátaival társalog. A hatékony tanulást is meg kell tanítani nekik, hogy a gyerekek az iszonyú mennyiségű információban eligazodjanak. Ezekhez alapvető a tanulók lelki egészségének megerősítése.
Iskolai kihívások: Az élmény alapú oktatásé a jövő
– Ez hogyan oldható meg?
– Azt gondolom, hogy ehhez újra elő kell venni korábban is használt hatékony módszereket. Ilyen például a projektalapú oktatás, amikor a megszokott osztálytermi és óraszervezési keretek megváltoznak és a közös munka végeredménye valamilyen produktum. Ilyen esetben megváltozik az óra menete, demokratizálja a tanár-diák viszonyt, kompetenciákat fejleszt. Csoportban dolgozva a kevésbé ügyes tanuló gyerek is megmutathatja az ügyességét, értékességét. Ez olyan képességeket is kihozhat a tanulóból, amely a hagyományos, frontális oktatás keretei között nem volt lehetséges. A gyerek haladjon a saját tempójában. Az élmény alapú oktatás elengedhetetlen. A tanulókat meg kell erősíteni érzelmi intelligenciájukban. Nagyon jónak találtam a Határtalanul programot, – legutóbb Erdélyben voltunk negyven gyerekkel egy hétig – , vagy a Lázár Ervin programot, amikor a művészeti élményt az állam finanszírozza. Nálunk van a Fekete művészeti galéria, amelynek megnyitóján például a hetedikesek rapszöveggel mesélték el a történelmi anyagot. Nem botránkozhatok meg ezen történelemtanárként sem, mert látom, hogy hatékony.
– Az iskolák felismerték, hogy a hagyományos, poroszos oktatás nem eredményes hosszú távon. A kényszer szülte a változás igényét, a co-operatív tanulás, az aktív iskolák jogosultságát. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Iskolakertünk van, mert a zöld a tízemeletesek között is jelen lehet. Nálunk a tanórán megállunk ha kell, jógázunk. Fejbiccentő hetet tartunk, amikor húsz perc után kicsit elment a motiváci, biciklizünk közösen, kirándulunk. Ehhez természetesen kell egy támogató csoport, a diákság nélkül nem megy. Ez belefér a NAT-kereteibe.
Túlféltő szülők, motivációs gondokkal küzdő diákok
– Mik a legnagyobb gondok?
– A mai gyerekeket nehéz ösztönözni. Túlterheltek, nagy az óraszámuk, márpedig hat-hét órán keresztül nem lehet koncentrálni. A társadalom mentális állapota ugyancsak leképeződik az iskolában. Ennek kivédése is feladat. Sok a papíros gyerek, akik ugyanolyan értékesek, de több figyelmet kívánnak. Cél, hogy a következő nemzedék jobb mentális állapotban legyen, mint a mostani.
– Milyenek a mai szülők?
– Megnyerésük kulcskérdés. Akkor támogatóak, ha látják, hogy a gyermek olyan programelemeket kap, törődést, ami neki jó. A mai szülő kicsit más, mint 30-40 éve volt. A mi korosztályunkat jobban hagyták a megküzdeni a problémákkal, a konfliktusokkal, a tanulással. Ma a szülők gyakran túlféltik a gyermeket, például az internet világában részt vesznek gyerekek közötti interakciók mindenáron való megoldásában.
– A mai diákok értékesek, jók, tudásra, szeretetre és elfogadásra vágynak. Sikert akarnak és nagy kérdés, hogy ezt a vágyat az iskola fent tudja-e tartani nyolcadikig. Az alsó tagozat jó jegyei után a felsőben sokszínűvé válik a tantárgyi felosztás, jönnek kudarcok és emiatt elveszhet a motiváció.
A változó világban változni kell az iskolának
– Végül: milyen Ön szerint a jó iskola?
– A jó iskola inspiráló, biztonságos, egészséges légkört biztosít mindenkinek, aki az iskolába jár, diáknak, tanítónak, tanárnak. A pedagógusok megerősítése is fontos, hiszen értéket, mintát kell közvetítenie. A pedagógus a személyiségével tanít, a benne lévő fáklyalánggal. Azt közvetítse, hogy a gyerek merjen hibázni, azt ki lehet javítani. A változó világban változni kell az iskolának is, lépést tartani a társadalommal. Egyszerre kell hagyományt ápolnunk, állampolgári tudatot fejleszteni, számtalan kompetenciát adni ahhoz, értékes tagja legyen a diák majd a társadalomnak. Értékmegőrzésre is törekedni kell, ugyanakkor nyitottá válni az új dologra. Nagy kérdés, az új dolgokból mennyit engedünk be az iskola falai közé.
