A legtöbb tanulónk kevert specifikus fejlődési zavarral küzd.

Az ő estükben problémás területnek tekinthető a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek, motoros funkcióknál egyaránt, amely legtöbbször a kognitív funkciók általános károsodásával társul. Sajnos legtöbbjüknek határövezeti intelligenciaszintje van.

Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei is elő fordulnak szintén nagy mértékben. Itt intellektuális képességzavar nem áll fenn, az ok a szerzett sérülés vagy esetlegesen betegség, illetve nem megfelelő tanulási környezet.

Az írás, az olvasás, és a számolás elsajátításának zavarát jelentik. Előfordulhatnak önállóan, vagy halmozottan.

Évek során egyre magasabb lett az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek száma. Ugyancsak nőtt az aktivitás és figyelemzavarral küzdő gyermekek száma is, akiknél a figyelemzavar jellemzően tanulási nehézséggel párosul. Tanulásban akadályozott tanulóink is vannak. Ők a tanulásban akadályozottak tanterve szerint tanulnak.

A BTMN-es gyerekek száma is nőtt az elmúlt évek folyamán. Iskolánkban a BTMN-es tanulóknál inkább a tanulási nehézség áll fenn. Kevesebb esetben találkozunk magatartási és beilleszkedési nehézséggel.

A hatékony együttnevelésnek a többségi pedagógus, gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus sikeres együttműködése az alapja. A többségi pedagógus a kompetenciákat fejleszti a tanórák keretében és átadja a tudást az ismeretekés képességek szintjén. A gyógypedagógus feladata a rehabilitáció a gyermekre irányuló komplex tevékenység.

Célja, hogy a fizikális-mentális képességek, a szociális alkalmazható viselkedés fejlesztésével felkészítse a tanulót a lehető legnagyobb önálóságra.

Tanulóhoz igazítva egyéni fejlesztési tervet készít, ez alapján végzi habitációt, rehabilitációt. Az iskola gyógypedagógusai teamben dolgoznak.

A fejlesztő és rehabilitációs foglalkozások alsó tagozatban kiscsoportos foglalkozások keretében valósultak meg döntően. Sajnos ezen a team túlterheltsége miatt változtatni kell, annak ellenére, hogy az egyéni foglalkozásoknak jobb a hatékonysága.

Szorgalmazom, hogy a kéttanítós modell előnyeit jobban használjuk az alsós osztályokban is, mert itt van szükség a minden napos fejlesztésre. A gyerekek ennyi idősen még szenzitív időszakban vannak, nagyobb mértékben fejlődnének a részképességeik, amelyek a megfelelő tanuláshoz nélkülözhetetlenek.

Felső tagozatban szintén csoportos illetve kéttanáros modell segítségével került sor a foglalkozásokra.

A kéttanáros módszerben differenciált feladatlapokkal, dolgozatokkal, vázlatokkal, külön kétszemélyes helyzetben történő feleltetésekkel segítjük a kollégáink munkáját.

Felső tagozatban már nemcsak részképességfejlesztésre van szükség, hanem az iskolai készségek fejlesztésére is.

Felső tagozaton hetedik és nyolcadik évfolyamon a szakértői vélemények megvizsgálása és a képességzavarok megismerése után, amelyik osztályoknál indokolt megfontolandó lenne csoportbontás további alkalmazása magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyakból, mint ezt korábbi alfejezetben jeleztem.

Felső tagozatban a kéttanáros modell akkor működőképes, ha mindkét fél azonosan motivált. Ehhez az kell, hogy ugyanazon a véleményen legyen a két pedagógus, a tevékenykedtető módszereknek és a differenciált munkaszervezésnek elsődleges szerepe kell, hogy legyen az esélyegyenlőség biztosításában.

Ebben az együttműködésben úgy gondolom van még előre lépési lehetőség az érzékenyítés után is, különösen a tanulók feladatadási típusai, értékelési módjainak területén a tanulási folyamatban.

A gyerekek értékelésénél az erősségek, szükségletek feltárása után a tanulók szintjének megfelelő program tervezhető.

Az értékelési alapelvek közül fontos, hogy fejlődésüket önmagukhoz mérjük, előtérbe helyezzük a szóbeli számonkérést, több felkészülési időt biztosítsunk.

A 2011/12 tanévtől iskolánkban került mozgássérült tanulóink mára integráltan tanulnak mindkét tagozaton. Az aló tagozaton az alapkészségek biztonságos használatának elsajátítása a fő feladatunk, a jövő tanév nagy feladata lesz ezen tanulókkal kapcsolatban, hogy a felső tagozatba érve ezen tanulóink számára a tantárgyak tananyagtartalmának és követelményeinek optimalizálása a tanulók sérültségi fokának megfelelően, melynek szervezeti keretit lehetnek az egyéni munkarendek vagy akinél lehetséges az integráció.