Részlet Németh Péter A projekthét hatása a közoktatási intézmények működésére, különös tekintettel a Fekete István Általános Iskola és Óvoda működésére 2011 szakdolgozatából. Az iskolai projekt eredményvizsgálata fejezete 46-54.o. és a tanulói kérdőívek elemzése fejezet 55-68.o. felhasználásával

Iskolánkban évek óta sikeresen működik a minden évfolyamot megmozgató, Győr város megismerésére épülő tematikával a humán munkaközösség vezető asszony fő szervezésében zajló mára már csak 3 napos projektnapok.

Pedagógiai Programunkban is fontos szempont a személyiségfejlesztő iskola képének kialakítása.

Pedagógia célkitűzéseinkben prioritást adtunk két fő értéknek, a kreativitásnak és a humánumnak. Célunk a permanens tanulásra, önművelésre való képesség kialakítása.

„ A lexikális tudás helyett előtérbe helyezzük a logikus gondolkodásra építő tanítást, segítve ezzel a tanulókat, hogy az iskola befejeztével képesek legyenek eligazodni az információk egyre növekvő rengetegében Az információválogatás és –értékelés során fejlődik lényegmegragadó és kritikai képességük, újabb és újabb összefüggések tárulnak fel előttük. Ennek érdekében a tanítási órákat úgy szervezzük, hogy tanulóink minél aktívabbak legyenek az információszerzésben, s ezáltal képessé váljanak a megszerzett tudás új helyzetekben való hasznosítására.”[1]

I.1. A projekt hatása az intézmény működésére

Mivel a projekt-módszer alkalmazása-legalábbis ideiglenesen-felborítja az iskola tradicionális oktatási és szervezeti rendjét, elsősorban az iskola vezetőin múlik, hogy teret engednek –e neki, illetve, hogy ösztönzik-e alkalmazását iskolájukban.[2]

A projektoktatás elősegíti, hogy az iskola a nevelés helyi rendszerévé váljon, mert egy adott iskola tanulóinak és tanárainak közös tervezéséből és elhatározásából jön létre. Gyakran azt a környezetet vonja be egy komplex feladat tartományába, amelyben az iskola létezik. Az iskolának a projekt bevezetése és kivitelezése során saját helyzetükhöz (települési viszonyaikhoz, személyi és tárgyi feltételeikhez) kell igazodniuk.[3]

A projekt elősegíti, hogy az iskola a nevelés helyi rendszerévé váljon, mert az iskola tanulóinak és tanárainak közös tervezéséből és elhatározásából jön létre.

Nyitottá teszi az iskolát, mert tevékenysége túlmutat az iskola falain, az iskola társadalmi környezetét is bevonja a megismerés folyamatába.

A projektoktatás demokratizálja a tradicionális tanár-diák viszonyrendszert, mert a projekt a tanárok és diákok közös munkája, amelyben az eleve elrendelt hierarchikus viszonyokat a munka diktálta kooperatív viszonyok váltják fel

A projekt csak, mint helyi tantervi egység létezhet: lényegénél fogva konkrét.

A projektoktatás teret biztosít eltérő szintű és irányú képességeknek.

Sokoldalú tevékenységeket kínál, amelyek közül ki-ki érdeklődése és képességei szerint választhat. A tevékenységekbe, ki-ki azon a szálon kapcsolódhat be, amely neki az adott fejlettségi állapotában a leginkább megfelelő, motiváló. A tanulók azonos esélyeit biztosítja a különböző képességek felszínre hozásával. A kognitív képességek mellett a más jellegű képességek (kézműves, szervezési, művészi) is egyenrangú helyet kapnak.

A diákok-tanárok együttműködésre helyezzük a hangsúlyt. Az otthoni kutatómunka segítségével a szülő a támogatása mellett aktív részesei is lesz gyermeke tanulási folyamatának. A diákok egyéni és közösen megszerzett tudása felértékelődik, hiszen kutatómunkájuk, egyéni munkájuk eredményét adják át egymásnak. A feladatmegoldások során érvényesíteni lehet az egyenlő hozzáférés elvét, differenciálás eredményeként a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű gyermekek is fejleszthetők.

A legfontosabb pedagógiai elv a tevékenykedtetés, a sikerélményhez juttatás, csoportmunka alkalmazásával a hagyományos órakeret, tanulásszervezés megváltoztatása, oldottabb légkör biztosítása, a gyermekek egymás közötti és a tanár és diákjai között olyan kommunikációs szituáció jön létre, amely nagymértékben kihat a tanár-diák kapcsolatra is. Tantermeink egy része digitális táblával felszerelt mind az alsó, mind a felső tagozaton.

A projektek alkalmazása (projekt óra, 3 napos városi kalandtúra) során a tanulók a közös munka és az egyéni kutatómunka alkalmával használnak IKT- eszközöket.

Ha végiggondoljuk az eddigiekben leírtakat, láthatjuk, hogy a projekt felborítja, de legalábbis megzavarja a tradicionális iskolai életformát. Átalakítja, partnerivé teszi a hierarchikus tagolódású tanár-diák szerepeket, megszünteti a verbális képességeknek a kizárólagosságát, mivel sokirányú tevékenységet ötvöz magába, és ezért sokféle képességnek nyújt sikerszerző lehetőséget.

Ma a projektmódszer alkalmazásának különösen aktuális a jelentősége. A nevelésügy különböző színterein még mindig jelen vannak autoriter törekvések, amelyek a teljesítményelv érvényesítésére egymást kiegészítő fogalmakat igyekeznek egymással szembe állítani. Az „igazi” tudást és a kreatív megoldáskeresést, az iskolai fegyelmet és a tanulói érdekérvényesítés jogát, a tanári vezető szerepet és a tanár-diák kooperációt.

Ebben a helyzetben a projektoktatás sikere tagadhatatlan, hiszen az előbb felsorolt fogalmak itt egymást erősítő tényezők.

I.2. A projekhét eredményességvizsgálata

A minden egyes projektnap végén az évfolyamfelelősök és a csoportvezetők közös megbeszélésén értékelik az aznapi tevékenységeket és felkészülnek a következő napra.

E fórum alkalmas arra, hogy az esetleges technikai és szervezésbeli problémákat még időben korrigálják.

Az utolsó projektnapon tanulói-tanári kérdőíveket töltenek ki a résztvevők, értékelőlapot készítenek SWOT-elemzéssel. A lezáró értekezleten a projektvezető az évfolyamfelelősökkel értékeli a projektterveket és módosítják azokat, ha szükséges. A tanévzáró értekezleten a projektvezető ismerteti az értékelések, elemzések eredményeit. A korábbi évek kisebb elemzéseiből néhány fontos megállapítás kiemelhető.

2011-ben igazgatóhelyettesként és évfolyamfelelősként készítettem jómagam utoljára a teljes projekttevékenységet átölelő részletes elemzést a projekthétről. Az évek során erősségeknek tekinthető a részletes évfolyamszintű projekttervek, az egységes szempontrendszer, előzetes anyag- és eszközszükséglet felmérése.

Gyengeségek, hogy nem voltak összehangolva az évfolyamtervek (helyszínek, idő, eszközök), általános szervezőbizottság hiánya, az anyag-és eszközigény nem egyértelmű (pontos darabszám, méret, szín, minőség).

A felmerülő javaslatokat beépítettük a projektünkbe. Szükségessé vált évfolyamközi koordináció bevezetése, ennek érdekében az évfolyamtervek kidolgozása után az évfolyamfelelősöknek össze kell ülni. Felállítottunk egy szervező bizottságot.

(Tagjai olyan tanárok diáksegítőkkel, akik átlátják a teljes rendszert, és hatékonyan tudnak segíteni a projektnapok alatt.) Összehangolt idő-és helyszíntérképet kellett készíteni. A kollégákat nagyon pontos anyag-és eszközigények benyújtására kellett ösztönözni.

A 2011-12 tanévben új elemként jelent meg, hogy a tanulók a programot teszt befejezésével zárták, amelyre érdemjegyet kapnak minden évfolyam az adott tantárgyi ismeretek elsajátításának mértéke szerint.

Az értékelés következő feladata az, hogy meghatározzuk, elértük-e a kezdetben felállított célokat.

Ha igen, akkor a projektet alkalmazhatjuk a tanítási-tanulási folyamatban, mint tettem jómagam is földrajz és történelem tantárgyból, ha nem akkor újra az első pontot kell végrehajtani.

[1] Győri Fekete István Általános Iskola Pedagógiai Programja in.: https://vuksuli.eu/pedagogical-programme, utolsó letöltés: 2019.08.10

[2] Dr. Hortobágyi Katalin: A projekt módszer, In.: Korszerű iskolavezetés,főszerk.: Csécsei Béla, Nagy Péter Tibor, Szebeni Péter, Szemkő Judit, Raabe kiadó, Bp., 1993. K 3.1.4.

[3] Hortobágyi Katalin: A projekt, In.:http://pszk.nyme.hu/tamop412b/projektpedagogia/212_a_projekt_mdszer_hatsa_az_intzmny_mkdsre.htm utolsó letöltés: 2019.08.25.