A tantárgy iránti érdeklődés és a motiváció erősítése mellett a jó gyakorlat lehetőségével be szerettem volna mutatni a tevékenységközpontú pedagógia közösségerősítő, szociális és állampolgári és a természettudományos kompetencia fejlesztésére alkalmas új óraszervezési megvalósulását.

Egyik célom volt, hogy a diákok tevékenyen vegyenek részt a hatékony tanulásban.

A hatékonyság megjelenik az időbeosztás, problémamegoldás, és az új tudás elsajátításának, értékelésének és beépítésének, különböző helyzetekben való alkalmazásának a tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának képességének fejlesztésében.

A tanórák szervezése alapvetően a kooperatív tanulási technikákra épült, melyhez a tanulási folyamat szerves részeként olyan feladatadási módszer járult, amely a diákok együttműködését célozta meg.

A személyiségközpontú, tanulóközpontú pedagógiai módszer elemeit szerettem volna beépíteni a mindennapi gyakorlatomba.

A módszerről röviden

A földrajz és történelem oktatásban bekövetkezett változások-az egyszerűsítés, a változások és összefüggések felismerése, és a problémák felvetését előtérbe állító dinamikus földrajz oktatás, történelemből pedig a történelmi fogalom, név, évszámra épülő szaknyelv elsajátítása- szükségessé teszi olyan munkaformák tanórai alkalmazását, amelyek segítik az új ismeretek feldolgozását. A pedagógiai szakirodalom szerint erre jó lehetőség úgynevezett kis projektek alkalmazása.

A diákok a tananyag feldolgozásában használhattak digitális taneszközöket is például az információk keresése, megjelenítése, prezentáció készítése bemutatása témakörében.

Napjainkban az ismeretszerzés nem pusztán a tanórákra korlátozódik (számítógépes multimédiás, eszközök, internet, stb.).

Lényeges szempont a projekt során, hogy a gyermekek ezek szakszerű, pontos, kritikai használatát és beépítésének lehetőségét is megtanulják.

A tanórákon a diákok jól megszervezett, előkészített csoportokban (4-5 fős) dolgoznak, a választott szerepeknek (feladatmester, szorgos hangya, térképész, grafikus stb.) megfelelően.

Tevékenységüket általában 5-8 tanórában „feladatlap”, útmutató segítségével végzik. A projekt prezentálása segíti a diákokat a jó kommunikációs képességek és a hatékony csapatban dolgozás képességének elmélyítésében.

A projektórákon az ismeretek elsajátítása mellett az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés megvalósítására törekszem, és a tanmenetekben található tananyagtartalmat dogozom fel közösen tanítványaimmal. Az ismeretanyag feldolgozása során elsősorban a természettudományos kompetenciát és az állampolgári kompetenciát kívántam formálni.

A feladatmegoldások fejlesztik a digitális kompetenciát, a kritikai gondolkodást, a pozitív én-képet, és a közösségerősítő szociális kompetenciát a céltudatos, megfelelő kommunikációt, csapatmunkára való képességet. Fontos elemként jelenik meg az egyéni felelősségérzet kialakítása a közös munkáért.

A projektórák és tudásmegosztás

Jó gyakorlat gazdaként projektmódszer a földrajzoktatásban címmel két előadást tartottam Kapuvár és környéke általános iskolái számára és a Nyugat-Dunántúli Hálózati Regionális Központ szervezésében a Győr és környéke iskolái számára 2012-ben.

A projektórák alkalmazásának terjesztése érdekében sikerült a humán és a reál munkaközösség tagjaival a módszert megismertetnem. 2013-2014 es tanévben próbaévet indítottunk a többi tantárgyból is a kipróbálására.

Projektmódszer a földrajztanításban (saját jógyakorlatom) címmel a Budapesti Táncművészeti Főiskola Középiskolájából érkező pedagógusok számára tartottam bemutató órát és közös szakmai értekezletet 2014-ben, melybe bevontam iskolánk reál munkaközösségének földrajz és biológiai tanárait. Jó alkalom volt ez a tapasztalatcserén túl a projektórák működésének elemzésére. A jógyakorlatot meg is vásárolta a vendég iskola.

A közös szakmai találkozóra jó lehetőséget biztosított továbbiakban az Újbudai Önkormányzat delegációjának iskolánkban tett látogatása 2016. október 14-én. A szakmai találkozón Újbuda iskolavezetői, a fenntartóik és iskolánk jógyakorlat gazdái vettek részt.

Jómagam az iskolában zajló projektórák működéséről tartottam interaktív előadást a fővárosi pedagógus kollégák számára.

2019. október 24-én Innovációs műhelykeretében (EFOP-3.3.7-17-00029 kreatívitás, élmény, közösség („KÉK”) pályázat) a Kodály Zoltán Általános Iskola és a Kölcsey Ferenc Általános Iskola valamint a Tápi Általános Iskola meghívott pedagógusai számára tartottam interaktív előadást a tanórákon alkalmazott projektmódszerről. Az előadás a módszertanon túl kitért a jogszabályi háttérre, a pedagógusi szemléletváltásra és a gyakorlatban előforduló pozitívumok, és problémák tárgyalására is.